Világűr felfedezése

A világűr felfedezése az oda való eljutással, a közvetlen mérések lehetőségének megteremtésével kezdődött. Az alkalmazott eszközök alapján a felfedezések két jól elkülönülő irányba ágaztak szét: az emberek feljuttatásával dolgozó űrrepülésekre és az űrszondák küldetéseire. Ezen repülések célja az űrbeli környezet és az emberi szervezetnek az idegen közegben való működésének minél részletesebb megismerése. A felfedezések zöme természetesen a Föld körüli térségből származik, mivel az űreszközök túlnyomó többsége Föld körüli pályán kering és dolgozik. Néhány bolygószonda (vagy az újabban indított üstökös és aszteroidaszondák) révén már a bolygóközi térből is vannak közvetlen megfigyelési adataink. Sikerrel juttattunk fel már olyan eszközöket is, amelyek ugyan a Föld körüli pályáról tekintenek kifelé (például a közülük legismertebb Hubble űrtávcső), a csillagközi, sőt az intergalaktikus térről is szállítják a megfigyeléseket, vagy mint a Voyager–1 elérik a határt, amelyen túllépve közvetlenül tehetnek megfigyeléseket.

A képesség megszerzése

A felfedezések kezdete a technológiai alapok megteremtéséhez köthető. A világűr felfedezése közvetlenül 1957. október 4-én, a Szputnyik–1 felbocsátásával és a rajta felküldött első műszerek méréseivel kezdődött. Ezt követően ugrásszerű fejlődés következett, rövid időn belül tucatnyi űrszonda indult az űrbe, méréseket végezve (sugárzási, hőmérséklet, nyomás és egyéb adatok felderítésére), új űralkalmazások lehetőségei után kutatva (pl. távközlési, meteorológiai megfigyelési technikák alapjainak megteremtésére) és a felfedezések térbeli kiterjesztésére (a Hold és a bolygók elérésére). Alig egy év múltán sikerült elérni a Holdat, három éven belül pedig kommunikációs, időjárás-megfigyelő és kémműhold is pályára állt a Föld körül, kipróbálták az egyenlítői, az átmeneti és a poláris pályát is, valamint sikerült épségben vissza is hozni a földfelszínre a korábban indított űreszközt.

A képességek megszerzésének következő jelentős lépcsőfoka az ember feljuttatása volt. Ehhez állatkísérleteken keresztül jutottak el kutatók. Kutyák, majmok repültek az embernek szánt űrhajók távirányított változataival. A sikereket követően következett az első ember, Jurij Gagarin 1961. április 12-ei startja, és ezzel vált szét két irányzatra a világűr felfedezése. A képesség megszerzése után a világűrbeli kutatás célja a kozmikus közel- és távolkörzet, az ott zajló folyamatok megismerése, megfigyelések, mérések végzése lett, amelynek nyomán kiaknázható erőforrásokra, illetve egyszer új lakóhely(ek)re lelhet az emberiség a jövőben. A tevékenység „melléktermékeként” pedig új technológiák és anyagok születnek, amelyek már napjainkban, azonnal szolgálják az emberiség technikai fejlődését.